Óriáscápa - Cetorhinus maximus

Előfordulás

Az óriáscápa az északi és a déli félteke mérsékelt égövezeteinek minden tengerében előfordul. Az óriáscápa állományáról nincs pontos adatunk. Az egyik veszélyt, az állat számára, az jelenti, hogy egyre több halat fognak azokon a területeken, ahol az óriáscápa táplálékot keres, s ennek következtében előfordulhat, hogy maga is a hálóba kerülve végzi.

Megjelenés

Az óriáscápa a cetcápa után a második legnagyobb jelenleg élő halfaj, átlagosan 9-11 méter hosszú, és testtömege 3500-4000 kilogramm. A kopoltyúrések nyálkás-ragacsos fésűkből állnak, ezeken akad fenn a plankton. A légzőredők narancssárgás-piros színű szövetből álló vékony rétegek, amelyek oxigént vesznek föl a vízből. Orrhegye nagy és kiáll a pofájából.

Életmódja

Az állat magányosan vagy kisebb csapatokban él. Lassan mozog, és gyakran bukkan fel a víz felszínén. Tápláléka kizárólag planktonból áll. Táplálkozás közben a cápa nyitott szájjal úszik a vízben. Ilyenkor víz, oxigén és plankton kerül az állat szájába. Ezeket megszűrik a kopoltyúrések, amelyeken fennakad a táplálék, a vizet és a széndioxidot pedig oldalt a kopoltyú fölött újra kipumpálja a cápa.

Szaporodása

Az ivarérettséget 3-4 éves korban éri el, ekkor az óriáscápa már 4.5-6 méter hosszú. A szaporodási időszak az északi-atlanti területen tavasszal van. A kifejlődéshez körülbelül 3 év kell, hogy elteljen. Az óriáscápa elevenszülő. A nőstény 1, ritkán 2 utódot hoz a világra.

Tudod-e?

Tudod-e hogyan használja a hím cápa két péniszét?

- Az egyiken keresztül a spermium szállítódik a nősténybe, míg a másik egy izmos szifon, amely tengeri vizet tartalmaz. A hím a szifonból a tengeri vizet nagy erővel képes kifecskendezni, s így meglehet, hogy mielőtt a hím bejuttatná spermiumát a nősténybe kimossa a nőstény reproduktív járatait.