Hochstetter-ősbéka - Leiopelma hochstetteri

Előfordulása

Új-Zéland területén honos. A hegyi patakok közelében él.

Megjelenése

Ez a kisméretű, pusztán 5 cm-es béka csigolyáinak formája egyetlen ma élő kétéltűhöz sem hasonlítható, csak a megkövesedett maradványokból ismert. Emiatt feltételezik, hogy a Hochstetter-ősbéka az egyik ma élő legősibb békafaj.Ezt a csigolyatípust amphyocoel néven ismerjük (elöl-hátul konkáv), ennek alapján az őslénytani rendszerek az Amphyocoelida alrendbe sorolják.

Életmódja

Idejének java részét a talajon, az aljnövényzetben tölti, a sziklák és korhadó fatönkök alatt rovarok után kutat.

Szaporodása

A többi békától eltérően, a Hochstetter-ősbéka átalakulása nem a vízben zajlik. Az ebihalak a kocsányos petetokban fejlődnek kisbékává. Amikor előjönnek a tokból, már csak megnyúlt farkuk emlékeztet átalakulásukra, bár a fejlődésnek ebben a fázisában tüdejük még nem teljesen fejlett. A hajszálerekkel sűrűn átszőtt farkuk bőrén keresztül jutnak a szükséges mennyiségű oxigénhez.