Mocsári kenguru - Wallabia bicolor

A mocsári kenguru Ausztrália keleti és délkeleti részén él, Queensland keleti részétől, Victoria államig és Dél-Ausztrália állam keleti részéig. Nevével ellentétben elsősorban nem mocsarakban és mangrove erdőkben él, hanem erdők és nyitott füves területek lakója. A mocsári kengurut könnyű felismerni hosszú szőrzetéről, melynek csak e fajra jellemző színezete van. Háta és feje rozsdabarna, hasa narancssárgás, pofáján gyakran fekete foltok vannak. Jellegzetessége a pofáján keresztül húzódó fehér sáv, mely a szájától a füléig tart. Mint minden kenguru fajnál, itt is megtalálható a hosszú, erős farok, az erőteljes hátsó lábak és a rövid mellső lábak. Testhossza 64-86 centiméter, súlya 10-20 kilogramm. A hímek lényegesen nagyobbak, mint a nőstények. A mocsári kenguru alapvetően éjszaka aktív faj. Többnyire magányosan él. Territóriumot alakít ki, ahonnan igyekszik az összes behatoló fajtársát elűzni. Egy-egy jobb táplálékellátottságú területen alkalmilag több egyed is előfordulhat, de ez inkább kivételnek számít. Többnyire mélyen lehajtott fejjel ugrál lassan. Mint minden kenguru ez is növényevő faj, füvekkel, levelekkel és fakéreggel táplálkozik. A nőstényeknek előrenyíló mély erszénye van, melyben négy csecsbimbó található. 33-38 napnyi vemhességi idő után többnyire egy utódot hoz a világra. A nőstény 3-7 nappal az ellés után újra kész a párosodásra. Az embrió ezután beágyazódik a méhbe, de fejlődése abbamarad. Csak azután indul újra fejlődésnek, ha az előző kölyök már elhagyta az erszényt és önállóvá vált vagy ha elpusztult. Ezzel a szaporodási móddal elérték, hogy minden nyolcadik hónapban fel tudjanak nevelni egy kölyköt. A fiatal kenguruk nyolc és kilenc hónapos koruk között hagyják el az erszényt és 15 hónapos korukra ivarérettnek számítanak. Maximális élettartamuk 15 év.